Fundamentum - 2015
Kelt: 2015.01.21
A nagy kérdés. Hogyan tovább? Mi legyen 2015-ben?! Elvileg ezt már 2014 elején eldöntöttem.
Hát persze, SPARTATHLON!
Alázat és Erő ........ a hajtóművek. (Németh Csaba - egyik példakép)
Több mint egy év eltelt az óta, és ma már minden árnyaltabb, finomabb megvilágítású lett. És persze bizonytalanabb is. Van kvalifikációs szintem (2013-Kisbér 100 km-10:27), ezért január 15-én nyitáskor már neveztem is. Semmi tolongás. ;-) Február 28-ig lehet még nevezni, illetve szintet gyűjteni. Mivel nem vagyok „20%-os VIP-pes”, a sorsolás miatt kb. március végéig türelemre vagyok ítélve.
De csak a körülmény bizonytalan, én már nem. Az év első felét már elképzeltem, erre kell koncentrálnom. Az év második felének történéseit pedig majd a kapott információk szerint fogom majd eltervezni.
Addig is ásom az alapot! – valamire csak jó lesz… :-)
LSD – az elmélet
Szóval többek között 2014 évben el kezdtem masszőrhöz is járni. Kedves, maraton-futásban nagyon tehetséges barátomról, Németh Gáborról derült ki számomra, hogy ez a foglalkozása. Meg tudtunk beszélni egy rendszeres „kezelést”. Már tavaly szeptembertől, a depressziós időszakomtól járok hozzá. Érdekes. Ez olyan 2in1 szolgáltatás. :-) A fizikai lazítás mellett, mint ha pszichológushoz menne az emberfia. Ahogy dumálunk erről-arról, megerősítjük egymás hozzáállását, gondolatait, elképzeléseit.
Az októberi gyors, rövid edzések ismét veszélyessé kezdtek válni térdügyileg. Gabi ekkor fókuszált rá engem az LSD-re (Long Slow Distance, Hosszú, Lassú Táv). Ismertem, de ugye a „pörgősebb” években nem fordítottam erre figyelmet. Most viszont teljesen evidens az alkalmazása: depresszív lelki terhelés, térd húzódás, túlsúly, megerősödés vágya, felkészülés a távoli versenyre, a téli hónapok eljövetele.
Nem megyek bele, hogy ki, miért, mikor találta ki. Boros Miki (powerhiker) remekül, időállóan írt erről korábban. A lényege. Fuss, amerre visz a lábad, olyan gyorsan, ahogy a szervezeted megkívánja. Érezd a futás örömét. Tégy meg hosszú távokat kényelmes tempóban utcákon, erdőkben, hegyek között. Nem igazán erőltetett lassú futást kell alatta érteni, hanem a lassú tempó a stabil, oxigénadósság nélküli, aerob futást jelenti. A legkellemesebb ritmus a zsírégető zóna felső határa. A hozadéka. Kellemes futásérzet, beszélgetni, gondolkodni lehet közben, sok kilométert tudunk vele gyűjteni, nincs sérülésveszély, építi az aerob alapokat, az alap állóképesség fejleszti. Az aerob zsírégetés képessége döntő fontosságú egy ultrafutó számára. Az LSD elmélete szerint, ha az aerob alap már rendben van, a versenyzéshez szükséges plusszot rendkívül rövid, néhány hetes "élesítés" alatt majd megszerezhetjük. Ezt az élesítést is inkább majd versenyek keretében ajánlja, mert ott jólesik gyorsan futni, a hangulat, az adrenalin a nagy terhelést is kellemes élménnyé teszi.
Alapozás – a „mindennapi” gyakorlat
2014. november 11-én kezdtem el a „lassú” edzés munkát. A szerkezete: hét közben 3 nap normál futás (keddtől csütörtökig) közel azonos távon futópadon, illetve szombaton hosszú futás a bringaúton síkon. Így most 3 pihenő napom is van! Eddig mindig csak 1 volt.
A heti ciklusok 3 hétből állnak. Első hét, a pihenő hét mindig 100 km lesz. A további 2 hét emelkedik, köztük 15 km különbség van és ciklusonként mindig 10 km-rel magasabbról indul. A hétközi egyforma futásokat halványan mindig gyorsabban futottam novemberben és decemberben. Januártól azonban a nagyobb kompenzáció miatt átváltottam fokozó futásokra. 2 km-ént haladok egy 1 perces tartományban, pl. 6 percesről 5 perces futásra. A heti penzum növekedése miatt pedig a hétvégi hosszú futások egyre hosszabbak, igazi ultra távok.
Alább a hosszú futások élményeit írom le időrendben visszafelé. Tehát még fejlődik, bővül….
2015. január 24. – 40 km (3:58:17 – 5:57 átlag)
Gyenesdiás - Balatonberény -Gyenesdiás
Az LSD helyett, PK-t terveztem. Ezt még nem sűrűn "szedem", mert nekem még nagyon ütős. Pulzuskontroll-140. Így is lett. Csak 15 kilométerig ment.
Egy részt a lábam még nem tudja tartósan ezt a tempót, másrészt a havas latyak csúszkált, no meg egyet-egyet pofán nyomott a szél. Ilyen tuti akupunktúrrát az arcon, te?
Ez a mai az a "sietős" időjárás volt. Annyit tesz: "Na, nagyon gyorsan húzzál haza felé innen, ahol a madár se jár!" :-)
És tényleg, teljesen megértem, ha valaki azt mondja: "Te szemét vagy." De egyet ne felejtsünk el, nem a "ruha" teszi az embert. :-)
Hazaérve pendült a költői kérdés: "Mi az a francos nyavalya, ami kihajtott??"
De akad egy jó hír, még 3 hónap van a VB-ig. ;-) ;-) ;-)
"..... Nem vártam már csodát,
Csak azt, hogy a boldogság kitartson,
Bármi is jön ezután.
Már semmi se fáj!
Mindig hinni kell,
A holnapokban bízni kell,
És lesz, aki újra átölel.
Mindig hinni kell,
Hogy vár valaki rám.
Tudom megtalál az érzés.
A szívem készen áll,
A testem, a lelkem is mennybeszáll.
Mindig hinni kell,
hogy él
a szenvedély!......."
(Szücs Judit: Mindig hinni kell)
2015. január 17. – 81 km (9:50:00 – 7:17 átlag)
Baja - Szeremle - Dunafalva - Riha - Homorúd - Budzsak-tanya - Hercegszántó - Dávod - Csátalja - Nagybaracska - Bátmonostor - Baja (előtt)
"Futólátogatás" Baján. Németh Zoli és Szitó Ervin barátommal töltöttünk el egy csodás, szép hosszú napot. Közben futottunk és jól megdumáltuk "futóvilágunkat". Jó volt. Köszönöm! :-) Erdész Gyuszi barátunk pedig odaadta drága szabidejét nekünk és 3 kilométerenként autósfrissítést biztosított. Hálás köszönet érte. :-)
Németh Zolikával rövidéletű PB-énket (december 13.) - miszerint ketten együtt, egy időben futunk - 80 kilóméterről 162 kilóméterre emeltük fel. Lehet ezt még fokozni!?....... Az a 492, az szép szám lenne még! ;-) Harcos! Ne ábrándozz!.... Pihenj! Folytasd tovább! :-)
"Ne csak a rozsdát nézd, lásd a csodát!
De kegyetlen rózsák, próbák várnak rád...
Ér-e még a neved, ég-e a bátor tűz?
Érted van a kaland-, merre és mért' menekülsz?
Ne félj élni, ha nem megy dróton a tánc!
Szabad a tested, a lelked: nincs az a lánc...
Ódon éden amit kutatsz: egy szerelem-idő-,
ha ragyog a fényed, kincs lesz minden kő...
Hiszed-e még, hogy égi gyöngy a világ?
Hiszed-e még, hogy szíved verse virág?
Hiszed-e még hős álmaid igazán?
Hiszed-e még, hogy összetart a karaván?"
(NOX - Hiszed-e még?)
2015. január 10. – 72 km (8:25:06 – 7:01 átlag)
Gyenesdiás - Badacsonytördemic - Gyenesdiás - Balatonberény - Gyenesdiás
Végig kapcsolatban voltam "Huston"-nal. Kellenek az "égi jelek"!
Az ÚTAT soha nem téveszthetem el. Mindig előttem ragyog.
Egy fáradt hetvenes után az emberfia mikor gyorsan meggyőződik róla, hogy még mindig van luk a fenekén, bárgyún vigyorra fakad: "Hú az anyamindenit! De jó nekem!" :-)
Ez sose lesz szokásos, mindig dolgozni kell vele. Az elején mindig olyan fickós az emberfia, bátor gondolatai vannak. De mindig figyelmeztetem magam, hogy a „történet” csak az utolsó „10 km-en” kezdődik el. És csak akkor lesz „történet”, ha annak a 10-esnek a végére jutsz.
Ezeken a futásokon a frissítést úgy oldom meg, hogy jön a "csárdás", jobbra negyed, balra negyed és a bekötő utamon csinálok a bokrok alatt egy szatyros depót. 36 kilit át tudok fogni a jól bevált két kulacsos övtáskámmal. Ebből is leteszek útközben bokrokba, hogy ne cipeljek annyit. Van úgy, hogy át is kell öltöznöm (csak felül), ha néha esik "egy kis" eső.
Ma jól el sz@rtam az utolsó negyedet. Talán a meleg miatt. Berényben már elfogyott az innivalóm. Azt lestem a kihalt üdülőfaluban, hol áll valahol autó. Na, oda becsöngettem. Aranyemberek vannak itt is. Megtöltötték a 7 decis falkonomat vízzel. 7 deci vízzel és egy Mars szelettel jöttem az utolsó 17 kilin. 6 apró szeletre osztottam, pedig vagy hármat meg tudtam volna enni az éhségtől. Qrván belassultam a kalória hiánytól.
De, ma ezt tanultam: üres gyomorral menni.
„Ilyenkor eszembe jut, de jó nekem, mert élek-vagyok.
Amikor csak lehet, az életből nagyot harapok.
És élvezem azt, amit a sors nekem adott:
A jóból is, a rosszból is egyforma darabot.
Mert kellenek a tervek, a célok, az álmok
A negatív dolgokhoz is pozitívan állok.
A sikert és a kudarcot is értékelem.
Nincs semmi gáz, van luk a fenekemen.
Kell a mélypont is néha, hogy tudd értékelni
Magától nem mennek a dolgok, kell érte tenni.
Erőt venni, a magokat mind újra vetni és
Reménykedni, ha nincs mit szüretelni,
Ha nem jön össze semmi. Nyakig a bajba
Megvonom a vállam és rákezdek egy dalra!
Én örülök annak, hogy a fejemen van két fül
Hogy vagyok, hogy létezem, hogy volt, aki megszült.
És köszönöm, hogy általában jó nekem!
Nagy mázli, hogy van luk a fenekemen!
.......Hú, az anyja mindenit, de jó nekem!”
(Animal Cannibals – Örülök)
2015. január 3. – 40 km (8:07:41 – 6:58 átlag)
Gyenesdiás - Keszthely - Hévíz - Alsópáhok - Felsőpáhok - Hévíz - Felsőpáhok - Alsópáhok - Hévíz - Keszthely - Gyenesdiás
A korcsolya most elmaradt. Ez a tó "még" nem fagyott be. :-)
Most már rá kell gyúrnom a minőségi fohászkodásra is. Hamarosan eljön az idő. És egy darabig még nem nálam van az "irányítás". Szóval. "Csillagom nézz le rám!"
„Vártam annyi sok évig
és jártam az életem végig,
mer' az ember mindenkor remél
Mondták, hogy megtalálom,
lesz még, és nemcsak egy álom,
ami újra és újra visszatér.
Mert kell, kell egy hely, ahova boldogan érkezel,
S ha felnézel az égre, látod, hogy most végre megtalálod.
Utaztam én már annyi mindenhol, ahol éppen hazavártak,
Jó helyen s annyi minden volt, és hittem: kellek a világnak.
Utaztam már annyi mindenhol, s kerestem, hogy hol találok rád
Ó, csillagom, nézz le rám!
Szívből, csak szívből szerettem
mindig, bármit is tettem,
és ha kellett, indultam tovább.
De van Cél és az út a régi,
járni és játszani végig,
és keresni, hogyha kell, egy életen át.”
(Szabó Leslie – Utazás)
2014. december 31. – 41 km (5:03:40 – 7:22 átlag)
Szilveszteri Hegyimaraton - Zalaegerszeg
Nagyon látszott, hogy a második félidőre a B-sort "cseréltem be". :-) Nagyszerű volt! Eltekintve attól, hogy mócsing voltam a hegyeken. Fagyott mócsing. (-11 fokban indult el a rajt.) Persze jól tudom, hogy egyben nem lehet "elefántot" enni. Most a farkánál járok. Nem, nem annál. A másiknál. ;-)
2014. december 27. – 70 km (8:07:41 – 6:58 átlag)
Gyenesdiás - Balatonberény - Gyenesdiás - Badacsonytördemic - Gyenesdiás
Teljesen leizzadva ébredtem. Szorongás csavarta a gyomromat a mai nap felelősségétől. Ráadásul csak 0 fok lesz a maximum, az is csak déltől. Remegett a kezemben a tölcsér, ahogy a szörpjeimet töltögettem és a teát a termoszba. Kinek tartozol elszámolással?! Senkinek! Vagy még is! A Tükörnek. Ahogy felhúztam a három réteg alsót, majd belebújtam a cipőmbe kezdett minden elcsendesedni. Aztán már csak a szuszogásomat hallgattam, hallgattam. Elég sokáig. Mindössze 3 töltényem (edzésem) volt a héten. Pedig nagy vadra mentem. Pontosan kellett "lőni". Tiszta vadnyugat! :-)
Az megvan hogy, amikor .......
"....A fészert legalább száz álig felfegyverzett mexikói katona körbeveszi. A végső kitörés előtt Butch Cassidy hirtelen megkérdezi Sundance kölyöktől:
- Te, láttad köztük "Löforsz"-t? (a fejvadászt)
- Nem, nem láttam.
- Akkor jó! Egy percig már azt hittem, valami baj van.....
Aztán kitörtek. Száz meg száz puska durranás törte meg a csendet....
A lököttek az utolsó percig is tervezgettek. Ausztráliáról ábrándoztak, ahol meglehetősen testesek a bankok, no meg a fehérnépek. Mert ugye, a kettő összefügg." ;-)
2014. december 23. – 51 km (5:19:00 – 6:15 átlag)
Gyenesdiás - Badacsonytomaj - Gyenesdiás
Születésnapi futásom volt. Az idén ennyi rendeltetett. És megadatott! Köszönöm! Tedd hát, s találd meg életed súlyát.
„Meg nem állt soha, mindig vándorolt,
Mindig többre vágyott s még többet kapott
Bűvös kövén kívül mindent elhagyott
A kőhöz hűséges volt.
Százan visszavárták, ezret elhagyott
Vállán láthatatlan kő hagyott nyomott
Vitte kövét, amit csak ő láthatott
Míg hazajutott.”
(Omega – Varázslatos fehér kő)
2014. december 18. – 53 km (5:46:47 – 6:33 átlag)
Gyenesdiás - Szigliget - Gyenesdiás - Zala folyó - Gyenesdiás
A vége most nagyon harmatos lett, de muszáj volt becserélnem a napokat, csütörtökön futottam a hosszút. Egyedül egy 500 méterrel lehetek elégedett 50 kilométer után, amikor is Németh Gabika "belassított" mellém. :-) Azért talán lesz ennek is valami foganatja.........
2014. december 13. – 40 km (4:04:19 – 6:06 átlag)
Gyenesdiás - Szigliget hegy körbe - Gyenesdiás
Azért határozottan jó a pihenőhét, nem kell "olyan" hosszút futni. ;-)
A Mikulástól kaptam egy kései ajándékot. Biztos mert nagyon jó voltam. :-) Németh Zoli barátom látogatott meg. Történelmi futást hajtottunk végre, hiszen ketten együtt, egyidőben még sohasem futottunk 80 km-t. Volt, amikor Zolika nem tudott futni, volt amikor én nem tudtam futni, volt amikor egyikőnk sem tudott futni. Most megpróbáltuk. Nos Barátom jól meghajtott, mint Zinger a varrógépét.
2014. december 6. – 62 km (6:40:05 – 6:27 átlag)
Gyenesdiás - Szigliget - Gyenesdiás - Balatonberény - Gyenesdiás
A héten a "tőzsde" még felszálló ágban volt. Ezért beújítottam még két "részvénycsomagot". Lesz idő kamatozniuk.
A nyár zsivaja után fenséges a kontraszt, hogy a tarka levelek között magányosan csak egymást kísérjük, én és a Balaton. Olyan békéscsaba-arados retróm volt, amikor hallgattam az esőponcsóm susogását. Az igaz, hogy most legalább 4 órát esett és egy kicsit hidegebb is volt.
Vajon mit jelenthet? A fülemen éppen szól a "This is the road to Hell" - Út a pokolba. Egyszer csak az esőben befarol elém egy kidobott kóbor fekete kis cica és 8 métert kergetem. Megerősítése vagy kioltása a "ténynek"?? ;-) És végül legyen ez a tangó. Ebben a truttyó időben a Vágy, ami hajtott. Azt is jól tudom, hogy mindig truttyó idő lesz..............
„Ha elkap ez a tangó
Belül magasra hág
A felszabadítandó
Szilaj energiád.
A pillanat varázskörében
Függünk egy kézen
Drótunk a vágy.”
(Omega – Végül ez a tangó)
2014. november 29. – 52 km (5:31:10 – 6:22 átlag)
Gyenesdiás - Szigliget - Gyenesdiás - Zala folyó - Gyenesdiás
Mivel bátraké a "cseresznye", húztam még két "lap"-ot, azaz 2x 5 km-t. Emelem és tartom! Minden blöff nélkül. ;-)
„Valami ős idő, valami emlékezet
Valami törvényt a szívembe ír
Hogy ahol könnyek és pofonok nincsenek
Az nem a béke, hanem a sír.
Tovább, tovább
Ahogy a szél
Tovább, tovább
Mindegy, hogy meddig ér
Ha megáll, már nem él.”
(Kentaur - Tovább)
2014. november 22. – 42 km (4:38:25 – 6:38 átlag)
Gyenesdiás - Balatonmáriafürdő - Gyenesdiás
Az előző hét teljesítménye már 58 km volt. Benne volt a Bajai Ultrafutó Találkozó keretében megszervezett Borotai Futás 10 km-re is, amely egy kicsit tempósra sikeredett. Ezt a maratonit tesztfutásnak szántam. Kíváncsi voltam bírom-e még a hosszútávot, hiszen már 14 hete nem sikerült 100 km-es hetet összeraknom. Tehát már régen voltam 100-as. Persze tudom, talán eddig még soha sem... ;-)
Nem messze tőlünk a hosszantartó belvíz miatt a bringaút víz alá került, így a síneken futhattam egy kicsit. Így már az elején "sínen voltam" :-)
„Pillangó vagy, ki mélyről bújik elő.
Repít a vágyad és a gyönyörű szárnyak. Érzed, visz az erő.
Semmi nincs már, mi visszatartson. Lelkeden szakad a lánc.
Szólhat végre a jövő zenéje, újra szabad a tánc.”
(NOX-A jövő zenéje)