A fájdalom célja

„ … az ember időnként úgy érzi képtelen megbirkózni vele, aztán mégiscsak összeszedi erejét, és tovább megy. S akkor minden megváltozik: a keserű édessé válik, és ráébredünk, hogy a végtelen sötétség közepén mindvégig ott ragyogott a Fény.”

„Hiszen hogyan is lenne képes valaki mélyen átélni a boldogságot, ha nem ismeri a boldogság értékét? … a fény igazi értelmét a sötétség adja meg. A dolgok csakis az ellenkezőjük felől nézve ismerhetők meg: csakis így nyerik el értelmüket.”

„Kinek is lenne kedve olyan útra lépni, amelyről előre tudja, hogy szenvedést tartogat számára? Senkinek – kivéve a legbátrabbakat. … az a bátor ember, aki legalább fontolóra veszi a lehetőségeket. Többre nincs is szükség, ennyi bátorság éppen elegendő ahhoz, hogy meginduljunk az úton.”

„A bölcsességet meg kell szenvedni. … Ha elfogadjuk a szenvedést, akkor módunk nyílik a megszüntetésére is. … Lelki szenvedés nélkül a változás lehetősége sem létezne, márpedig ez életünk valódi értelme. Igen, a változás. A fejlődés. Az átalakulás.”

„De arra is emlékeztetnek, hogy ahol nagy a kihívás, ott nagy a jutalom is. … Szeretet. Tisztelet. Becsület. Üdvösség. Elégedettség. … Ezek a dolgok a valódi javaink.”

Yehuda Berg: A fájdalom célja

"Hogy értsd, egy pohár víz mit ér
Ahhoz hőség kell, ahhoz sivatag kell.
Hogy lásd, egy napod mennyit ér
Néha látnod kell
Az élet hogyan fogy el.

A lángot akkor őrzöd még
Ha félsz, hogy ellobban, elég
S elveszted fényét, melegét.

Jó, mikor hisszük még
Lehet olyan a világ
Amilyet szeretnénk.
Hidd el, a hajnal attól szép
hogy minden éjben ott lapul
Az örök sötétség."

Sztevanovity Dusán

„Minden tél szívében rejtezik egy vibráló tavasz,

és minden éj leple mögött ott vár egy mosolygós hajnal.”

Kahlil Gibron