13 - Végtelen út

13 - Végtelen út

Hajnalban indulok, nem kell, hogy elkísérj.
Nem akarlak bántani, hagyom, hogy szebben élj.
Rövid, gyors búcsúzás, intek, s már kint vagyok.
Az eső áztatta út, sötéten ott ragyog.

Lassan világosabb lesz már,
körben kirajzolódik a táj……

Végtelen út.

Ez egy végtelen út.
Egy végtelen út - mindig ugyanoda fut.


Aztán csak nyeled, csak nyeled a levegőt,
az égbolt most forogva száll szemed előtt.
A szíved vágtázva,

dobogva tépi az erőt.
Ha elbírod,

talán majd talpra állsz.

Végtelen út.

Ez egy végtelen út….

Ez egy végtelen út…
 

(Dés László: Végtelen út)